Rágcsálók

A rágcsálók (Rodentia) általános jellemzői

A rágcsálók az emlősök osztályának legnagyobb rendjét alkotják mind fajszám, mind egyedszám tekintetében. Jelenlétük világszerte meghatározó, különösen az emberi környezethez alkalmazkodott fajok esetében.

Nevüket onnan kapták, hogy folyamatosan rágniuk kell. Legfontosabb közös jellemzőik közé tartozik a jellegzetes fogazatuk: szemfogaik hiányoznak, helyüket hosszú diasztéma tölti ki. Metszőfogaik gyökér nélküliek és folyamatosan nőnek, zománcrétegük pedig kizárólag az elülső felszínt borítja, ami rendkívül hatékony rágást tesz lehetővé. Mivel fogaikat állandóan koptatniuk kell, folyamatosan rágcsálnak – innen a nevük.

Mellső végtagjaikon négy, hátsó végtagjaikon öt ujj található. Többségük jól mászik, gyorsan fut, egyes fajok pedig kiválóan úsznak is. Táplálkozásuk túlnyomórészt növényi eredetű, ugyanakkor számos faj mindenevő. Szaporodásuk gyors, sok emlőjük van, ami magas utódszámot eredményez.

A rágcsálók rendjén belül az egérfélék családjába tartozó fajok közül Magyarországon több is egészségügyi kártevőnek minősül. Ide soroljuk a vándorpatkányt, a házi patkányt, a házi egeret, valamint a güzü egeret, amelyek jelenléte komoly egészségügyi és anyagi kockázatot jelenthet.

Patkányok

Vándorpatkány (Rattus norvegicus)

A vándorpatkány Európa valamennyi országában elterjedt, és szorosan kötődik az emberi településekhez – még az északi sarkkörön túl is előfordul. Távol-keleti eredetű faj, amely a hajózás révén vált kozmopolitává.

Populációi megtalálhatók a szabad természetben és az ember közvetlen környezetében is. Az eltérő élőhelyekhez alkalmazkodva életmódjuk különbözhet: a természetben élő egyedek általában kisebb termetűek és ragadozóbb viselkedést mutatnak.

Gyakran fordul elő sertéshízlaldákban, hűtőházakban, lakóépületekben, csatornákban és akár mélyebb bányákban is. Fűtött környezetben egész évben szaporodik.

  • Testtömeg: 200–400 g

  • Szőrzet: sprőd, barna, világosabb hassal

  • Táplálkozás: mindenevő, minden emberi élelmiszert elfogyaszt

  • Szaporodás: 3–4 hetes vemhesség, 4–10 kölyök/alom, évente akár 5–8 alom

  • Élettartam: szabadban ~18 hónap, fogságban akár 3 év

Vándorpatkány (Rattus norvegicus) épület közelében, talajszinten.

Házi patkány (Rattus rattus)

A házi patkány eredetileg az indiai szubkontinensről származik, ahonnan az ember közvetítésével terjedt el. Magyarországon a vándorpatkány mára szinte teljesen kiszorította, Európában főként nagyobb kikötőkben fordul elő.

  • Testtömeg: 150–200 g

  • Szín: szürkésbarna, világosabb hassal, ritkán fekete

  • Táplálkozás: mindenevő, kedveli a gyümölcsöket

  • Viselkedés: domináns hím által vezetett csoportok

  • Szaporodás: március–november, évente 3–5 alom, 7–8 utód

Házi patkány megjelenése raktár jellegű helyiségben, szakszerű patkányirtás szükséges

Egerek

Házi egér (Mus musculus)

A házi egér Magyarországon és Európa nagy részén elterjedt faj. Természetes környezetében növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt, de az ember közelében bármilyen konyhai hulladékkal beéri.

  • Napi táplálékigény: 5–8 g

  • Szaporodás: 18–24 nap vemhesség, 5–7 kölyök, évente 3–4 alom

  • Ivarérettség: 2–3 hónapos korban

  • Élettartam: 2–3 év

Házi egér beltéri környezetben – egérfertőzés jele, amely szakszerű egérirtást igényel

Güzüegér (Mus spicilegus)

A güzüegeret Petényi Salamon János írta le 1882-ben, önálló fajként azonban csak 1983-ban ismerték el genetikai vizsgálatok alapján. Elsősorban a Kárpát-medencében fordul elő.

Legjellegzetesebb sajátossága az úgynevezett güzühordás: ősszel több alomból származó fiatalok közösen, növényi anyagokkal bélelt, földdel borított halmot építenek, amely kiváló hőszigetelést biztosít a téli időszakra.

  • Táplálkozás: főként magvak, kiegészítve rovarokkal

  • Viselkedés: társas, monogám életmód valószínű

  • Szaporodás: tavasz–nyár, 4–8 utód/alom

  • Ivarérettség: kb. 2 hónapos korban

Güzü egér kültéri környezetben – egérfertőzésre utaló rágcsáló

A rágcsálók jelenlétére utaló nyomok

  • rágásnyomok élelmiszereken, csomagoláson, szerkezeteken

  • ürülék (patkány: ~2 cm, egér: 3–5 mm)

  • zajok, cincogás, rágás hangja

  • jellegzetes vizeletszag

  • lábnyomok poros vagy sáros felületen

  • patkányüreg (5–10 cm átmérőjű bejárat)

A rágcsálók közegészségügyi jelentősége

Magyarországon a patkányok és az egerek egészségügyi kártevőnek minősülnek, mivel jelenlétük komoly kockázatot jelent az emberi környezetben. Rejtett életmódjuk, gyors mozgásuk, kiváló mászóképességük és fejlett szaglásuk miatt hosszú ideig észrevétlenül képesek megtelepedni, miközben folyamatosan szennyezik környezetüket. A fertőzés gyakran csak akkor válik láthatóvá, amikor már jelentős mértéket ölt.

Miért jelentenek veszélyt?

A rágcsálók kórokozókat, baktériumokat, vírusokat és parazitákat terjeszthetnek nyálukkal, vizeletükkel és ürülékükkel. Szennyezett bundájuk révén is átvihetik ezeket az élelmiszerekre.

Emellett jelentős gazdasági kárt okoznak: nemcsak elfogyasztják, hanem beszennyezik a takarmányt és az élelmiszereket, valamint rágásukkal károsítják az épületek szerkezeteit, a csatornahálózatot és az elektromos berendezéseket.

Az élelmiszeripari és vendéglátó-ipari létesítményekben ezért jogszabály írja elő a rágcsálómentesség folyamatos fenntartását, amely megfelelő megelőzéssel és szakszerű irtással biztosítható.

Patkányirtás és Egérirtás Dunaújváros, Paks, Székesfehérvár, Budapest és térségükben

RágcsálóStop – biztos megoldás otthona és vállalkozása védelmére.

Egy kattintással felveheti velünk a kapcsolatot, szakértő munkatársunk azonnal a segítségére lesz.

06 70 940 5863

Vagy kérje ajánlatunkat online, és munkatársunk 1 munkanapon belül felveszi Önnel a kapcsolatot a megadott elérhetőségeken.